A liechtensteini hercegno suru elfoglatsagai miatt nem lehettunk biztosak abban, hogy lesz-e alkalom arra, hogy talalkozzunk vele. A vaduzi kastelyt penteken, az uszodaba menet mar megcsodalhattuk a buszbol, es vagyakozo pillantasaink kozepette meg nem tudhattuk, hogy eljon az a nap, amikor belulrol is lathatjuk majd a varat. De bizony eljott.
A tegnap ota lazasan probalo gyereksereg felvette legszebb ruhadarabjait, es szivdobogva szallt fel a mikrobuszra. Bani ket menetben vitt el minket Vaduzba (vegig csak lepesben haladva, hiszen tegnap este ota folyamatosan hull a ho, es az utak helyenket sikosak). A csapat egyik fele megvarta a masikat, majd megtisztitottuk csizmainkat, levetettuk kabatjainkat. Ekozben bemutatkozott nekunk egy roppantul kedves lakaly, es megtudakolta, hogy a felnottek mit kivannak inni. Bani elmondta a gyerekeknek, hogy mi fog tortenni, es hogy hogyan kell viselkedni. Nehany perc sem telt bele, es belepett kozenk Marie von Liechtenstein hercegno. Banival es a tolmacsunkkal kezet fogott, koszontotte a gyerekeket, majd maris elindult, hogy korbevezessen bennunket a kastelyon.
Kedvesen, kozvetlenul magyarazta el nekunk, hogy melyik terem milyen celt szolgal, hogyan epult fel a var, es hogy hogyan epul fel a nagyhercegseg. Maga a hercegno nadragban es csinos puloverben volt, es minden mozdulata eleganciat sugarzott. Noha aprilisban tolti be a 73. evet, fiatalosan, konnyeden mozgott es beszelt, karcsu volt es magas. Az egyik otthonos szobaban hellyel kinalta a gyerekeket, majd nem restellte elejuk tenni poharaikat, es biztatta oket, hogy fogyjon el az osszes sutemeny. Ekozben folytatta a meselest a kastelyrol, a regi is a mai idokrol.
Hamarosan a gyerekek is kerdezhettek – sokan eleg batrak voltak ahhoz, hogy feltegyek a kerdeseiket ofelsegenek., amelyeket o turelmesen megvalaszolt. Majd atmentunk a szomszedos terembe, ahol ajandekkeppen atadtunk nehany aprosagot, es bemutattuk neki az enekes-verses-tancos musorunkat. Keszult egy kozos fenykep, majd a hercegno folytatta a var bemutatasat. Az eloterbe visszaterve megkoszonte a latogatasunkat, es egy nagy doboz csokoladepralinet adott at a gyerekeknek. Bani meg megmutatta nekunk a varudvarbol nyilo kapolnat, ahol enekeltunk es zeneltunk egyet, majd megkonnyebbulve es boldogan indultunk hazafele.
Latogatasunk alatt a gyerekek elegge meg voltak szeppenve ahhoz, hogy ne tegyenek rossz fat a tuzre, igy nem volt panasz senkire sem. Oszinte amulatba ejtett bennunket a 13. szazadi lakotorony kore epult gotikus-reneszansz kastely. A kozepkori varnegyed, a kastelyban a hidacskak es felvonok, a korbastyak, meteres falak, a festett ablaktablak, kovacsoltvas kapuk, apro ablakok es erkelyek... mintha csak egy Grimm-mese diszleteikent szolgaltak volna.
A varba belepve meg inkabb hatalmaba keritett bennunket a varazslat: az odon es rusztikus hangulat a melegseg es vedettseg erzesevel parosult. Kifinomult izlesrol tanuskodott a szepseg, a hagyomanytisztelet es a funkcionalitas tokeletes egyensulya. A hivalkodas teljes hianya meg inkabb kiemelte a hely nemesseget. Racsodalkozhattunk az evszazados freskokra, fegyverekre, festmenyekre es disztargyakra, a finom intarzias, sulyos vaspantos faajtokra, olomuveges ablakokra, kolepcsokre , boltivekre es loresekre... Igy kulonosen erosen itatott at bennunket latogatasunk kiveteles volta: a kastely ugyanis nem all nyitva barmilyen vendeg elott, a hercegi csalad csak a legkituntebbeket fogadja szemelyes audiencian. Vendegeskedesunk vegen, az elmenytol meg felig aleltan hagytuk el a varat, es a hullo hopelyhek alol megilletodve tekingettunk vissza a tekintelyt parancsolo eroditmenyre, amely felfedte elottunk titkait.
A sok izgalmat es ujdonsagot koveto ebed utan a gyerekeknek kifejezetten jol esett egy rovid idore lepihenniuk, mig a felnottek megbeszelest tartottak.
Hogy kiszelloztessuk fejeinket, es megmozgassuk tagjainkat, Bani egy turat javasolt. Az o es Sarina kisereteben elgyalogoltunk egeszen a Rajnaig, ahol a Svajcba atvezeto hid kozepen megallva egyik labunkkal Svajcban, a masikkal Liechtensteinban lehettunk. Ezt a helyzetet a gyerekek nagyon mulatsagosnak talaltak, jo ideig idoztunk itt. A hatarfolyo partoldalan sokat csuszkaltunk meg a hoban, majd uzsonnara kaptunk egy csokit. Haza mar busszal mentunk, ahol Anna teajanak es finom levesenek koszonhetoen hamar atmelegedtunk.
